A tulajdonjog
Az interneten hatalmas mennyiségű anyag található, de legtöbbjük (annak ellenére, hogy könnyen megszerezhető) nem szabadon felhasználható, tulajdonjogát (copyright) külön jelzik. A tulajdonjoggal kapcsolatban fel kell tüntetni a jogtulajdonost, hogy az adott információt, szoftvert, egyéb szellemi terméket ki és milyen csatornákon keresztül terjeszti, illetve a felhasználhatóságot és annak árát.
Egy cég vagy egy magánszemély nem publikus adatait védeni kell. Például egy korszerű szövegszerkesztő alkalmas a jelszavas védelemre. Még jobb az, ha nem egyesével védjük állományainkat, hanem az összes állományt és könyvtárakat együtt védjük meg. A biztonságos adatelérés érdekében felhasználónévvel és jelszóval kell rendelkezni az azonosításhoz. Az azonosításhoz használhatjuk az ujjlenyomat, chipkártyás azonosítót is. A könyvtárakhoz, állományokhoz jogosultságokat is kell rendelni. A biztonság növelése érdekében biztonsági mentéseket kell végezni. Ezeket a másolatokat az eredeti adatoktól eltérő helyen kell tárolni.
A számítógépes adatfeldolgozás és az Internet elterjedése miatt egyre több adat gyűjthető be minden emberről. Ezért szükséges az adatvédelem jogi szabályozása.
Európában elsőként 1973-ban, Svédországban született adatvédelmi jogszabály. Magyarországon az adatvédelmi törvény 1995-ben lépett életbe. Az adatvédelmi törvény célja az állampolgárok személyi és lakcímadatainak a védelme. Az adatvédelmi törvények betartása felett az Adatvédelmi Biztos és az Alkotmánybíróság őrködik.
Adatvédelmi törvény:
Hazánkban az adatok védelméről az alkotmány rendelkezik, amely szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Hazánkban 1992-ben hirdették ki az 1992. évi LXIII. törvény-t, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. A törvény célja, hogy a személyes adataival mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki ismerhesse. A következő védelmet nyújtja számunkra a törvény:
adatainkat csak meghatározott céllal és meghatározott ideig engedélyünkkel lehet kezelni. Amennyiben adatainkat kezelik, tájékoztatni kell bennünket a következőkről:
– az adatszolgáltatás önkéntes, vagy kötelező
– az adatkezelés minden tényéről: az adatokról, az adatkezelés céljáról, időtartamáról, és hogy kik ismerhetik meg adatainkat.
Kérhetjük személyes adataink helyesbítését, illetve törlését, kivéve ha azt adatkezelési törvény rendelte el. Panasz esetén az adatvédelmi biztoshoz lehet fordulni. Adataink azonosítására több azonosítót használnak, mivel a személyi szám használata 1991-től alkotmányellenes. Ilyen azonosítók például: a TAJ-szám, adóazonosító jel, személyi adat- és lakcím nyilvántartás azonosító kód.
A szerzői jog
Minden eredeti alkotásnak minősíthető, kézzel fogható hordozóra felvitt – írott, zenei, audiovizuális, szoftver, adatbázis, weboldal – mű szerzői jogi oltalom alatt áll. A szerző azon joga, hogy műve felhasználását, illetve annak módját engedélyezze, vagy megtiltsa, a szerzői jog. Vagyoni és személyhez fűződő jogok egyaránt megilletik a szerzőt. Ahhoz, hogy egy művet megváltoztassanak, nyilvánosságra hozzanak, vagy másoljanak, a szerző engedélyét kell kérni. Az Egyesült Államokban a hazai gyakorlattal ellentétben, amennyiben tisztességes szándékkal teszik, szabadon felhasználhatják a szerző engedélye nélkül is annak művét. A magyar szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI-os törvény szabályozza. Kizárólag a szerző hozhatja nyilvánosságra, terjesztheti művét, illetve adhat engedélyt annak többszörözésére. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
Licenc
A szoftver terjesztési engedélye, felhasználás feltételeit tartalmazó dokumentum a licenc. A licencben írják le, mit tehetnek az általunk írt szoftverrel vagy más alkotással, milyen feltételek mellett terjeszthetők.
A szerzői jog nem tévesztendő össze a szabadalmi jogokkal. A szabadalmi jogokat ® karakterrel jelölik és csak akkor érvényesek ha azt a szabványügyi hivatalban (Magyarországon: Magyar Szabványügyi Testület) bejelentették.
A szerzői jogi törvény megkülönbözteti a személyhez fűződő és a vagyonhoz fűződő jogot. A különbség a kettő között, hogy a személyhez fűződő jogok nem örökölhetők. Ilyen például a mű, az alkotás védelme.
Személyhez fűződő jogok
- A mű nyilvánosságra hozatala
- A név feltüntetése
- A mű egységének védelme
- A személyhez fűződő jogok gyakorlása
Vagyonhoz fűződő jogok
- A többszörözés joga
- A terjesztés joga
- A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
- Az átdolgozás joga
A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátai. A szabad felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A szabad felhasználás csak a vagyoni jogokat érinti, kizárólag a már nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik. A szabad felhasználás esetei:
- a mű részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti;
- iskolai és tudományos célra felhasználható;
- magáncélra rendszerint másolható;
- ha ez jövedelemszerzést nem szolgál haszonkölcsönbe adható;
- ha az előadás jövedelemszerzést nem szolgál, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban;
- a művek bizonyos esetekben előadhatók tény- és híranyagot tartalmazó közlemények felhasználhatók.
A szoftverek kategorizálása
Freeware szoftverek
A freeware alkalmazások a teljesen ingyenes, korlátlan ideig szabadon használható programok. Általában magánszemélyek, vagy nonprofit szervezetek készítik, de előfordul, hogy profitorientált cégek is ingyenessé teszik programjaik korábbi verzióit.
Shareware szoftverek
A shareware programok célja, hogy a felhasználó megismerhesse a szoftvert, mielőtt megvásárolja azt. Ezek általában korlátozott funkcionalitásúak, vagy korlátozott ideig használhatók. Díjfizetés után a korlátozásokat feloldják.
Üzleti célú szoftverek
Az üzleti célú szoftverek kifejezetten értékesítési céllal készülnek. Minden esetben díjat kell fizetni értük, melyért cserébe a szoftvert korlátlanul felhasználhatjuk, illetve gyakran technikai támogatást és frissítéseket is igényelhetünk.
Egyéb fogalmak:
Plágium
Mások szellemi termékének engedély nélküli átvétele, megállapításainak, következtetéseinek sajátunkként (megfelelő hivatkozások nélkül) történő feltüntetése. Az internet és az elektronikus publikáció elterjedése különösen megkönnyítette a plagizálást, hiszen gyakorlatilag egy egyszerű „copy-paste” művelettel lemásolható több oldalnyi szöveg.
Fájlcserélő szoftverek
A fájlcserélő (P2P – Peer to Peer) szoftverek olyan programok, ahol az egymáshoz csatlakozott felhasználók (peer-ek) egymástól töltik le a kívánt fájlokat (torrent). Az ilyen hálózatokban a szerver csak arra szolgál, hogy a felhasználók között a kapcsolatot megteremtse. A fájlcserélő szoftverek segítségével egyszerűen terjeszthetők a szabad szoftverek, bár manapság igen jellemző, hogy ezeket a hálózatokat illegális tartalmak terjesztésére használják.
Netikett
A netikett tulajdonképpen az internetezés közben alkalmazandó „illemszabályok” és gyakorlati tennivalók gyűjteménye. Mivel ezt a gyűjteményt az internethasználók alakították ki, ezért tekinthető egy önszabályozó rendszer játékszabályának is. A netikettet be nem tartók ellen általában az internet-közösség együttesen lép fel.
pl: ne írjunk csupa NAGYBETŰVEL!, ne tegyük tele szmájlikkal a hozzászólásainkat…
Érvek a jogtiszta szoftverek használata mellett
Az eredeti szoftver felhasználói biztosak lehetnek abban, hogy megkapják a következőket: új verziók megjelenésekor szoftverfrissítést csökkentett áron, igény esetén szoftverbetanítást, megbízható alkalmazásokat és rendszereket, széleskörű műszaki támogatással, eredeti és teljes dokumentációt, a szoftver által ígért hatékonyságot, minőségbiztosítással járó megbízhatóságot,
Ezzel szemben az illegális szoftvermásolatok használói az alábbi kockázatoknak teszik ki magukat: a minőségnek és a megbízhatóságnak semmilyen garanciáját nem tartalmazza, hiányzó vagy hiányos dokumentáció, az új szoftververzió megjelenésekor nem biztosított a szoftver frissítése, nincs műszaki támogatás, viselniük kell a törvény megsértésének jogi és anyagi következményeit.
Forrás: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/ugyvitel/informaciokezeles/a-szerzoi-jog-es-a-szoftverekhez-kapcsolodo-jogok/informatika-es-a-jogok